15. Nemzetközi Óvodapedagógiai Konferencia, Nagykanizsa

Nagykanizsán került megrendezésre a 15. Nemzetközi Óvodapedagógiai Konferencia a Központi Rózsa Óvoda Attila Tagóvoda szervezésében. 2015. április 13-án, a Halis István Városi Könyvtárban mintegy 130 fős szakmai közönség gyűlt össze. A konferencia A környezeti nevelés közügy címet viselte, témájában a fenntarthatóságra nevelés stratégiájának megvalósulása bölcsődék – óvodák ­– iskolák vonatkozásában szerepelt.

A megnyitó az Attila Óvoda Maci csoportosainak és óvónőinek hangulatos tavaszi dalos, verses köszöntőjével kezdődött, és még a közönség is dalra fakadt. Ezután Farkas Róbertné, az Attila Tagóvoda vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd a konferenciasorozat eddigi alakulásáról és az idei téma fontosságáról beszélt. Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere nyitotta meg a szakmai rendezvényt. Beszédében méltatta a környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés időszerűségét.

A szakmai előadások sorát Simonyi István, köznevelés – stratégiai szakreferens az Emberi Erőforrások Minisztériumából kezdte. Témája a fenntarthatóságra nevelés a nevelési-oktatási intézményekben volt. Fontosnak tartotta, hogy az egyes fogalmakkal tisztában legyünk, hiszen a fenntarthatóságra nevelés szélesebb körű fogalom, mint a környezeti nevelés. Céljuk, hogy harmóniában éljünk a természettel, hiszen így lesznek a gyermekeink egészségesek. Szükségesnek vélte azokat a konfliktusokat, melyek megoldása mindig előre visz bennünket. Példának állította az 1975-ös Belgrádi Chartát, amely csak része egy hosszú útnak, állomásai: 1977. Tbiliszi és 1994 az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának létrehozása. A fenntartható fejlődés kérdését a növekvő szükségletek melletti harmonikus fejlődés jelenti, kulcsfontosságú a fogyasztás visszaszorítása.

A fenntarthatóságra nevelés legfontosabb színtere a köznevelés, ahol a feladatunk az olyan személyiségvonások kialakítása, mely alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy elfogadják mások véleményét, tisztában legyenek saját és környezetük értékeivel, ismerjék meg az ember és környezet kapcsolatát, a helyes viselkedésmódokat. Mindezt olyan pedagógusokkal lehet megvalósítani, akik hitelesek, előrelátóak, lelkesedéssel, kitartással rendelkeznek, és látják az utat, amit bejárni kívánnak a kitűzött célig. Az óvodán, iskolán kívüli programok nagy hatással vannak a gyermekekre. Simonyi István a pedagógusok figyelmébe ajánlotta a projektmódszert, amely a környezeti nevelés hatékonyságát segíti, hiszen mind az értelmi, mind az érzelmi intelligenciára épülnie kell. A Zöld Óvoda, Ökoiskola mozgalom 1986 óta létezik, az első ökoiskolai címet 2005-ben osztották ki, 2012-ben már az Örökös Ökoiskola cím is kiosztásra került. A Zöld Óvoda program 2006-ban indult, jelenleg 622 óvoda viseli ezt a megtisztelő címet. Cél a minél szélesebb hálózat kiépítése, mely a fenntarthatóságra nevelés terjedését színvonalának javulását eredményezi. Ezt országos és regionális forrásközpontok létrehozásával kívánják megvalósítani.

„Amikor a változás szele fúj, egyesek védőfalakat építenek, mások szélmalmokat” ezzel a kínai mondással kívánt további lelkesedést, kitartást a munkánkhoz.

A második előadás a Paradigmaváltás a bölcsődei környezeti nevelésben címet viselte. Szekeresné Pánovics Anikó kisgyermeknevelő elmondta, hogy a paradigmaváltás azt jelenti, hogy hatnak a környezetükre, s mindezt a csalások bevonásával végzik. Fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a városi rendezvényeken. A környezettel való pozitív kapcsolat az élmények, a tapasztalatba ágyazott tanulás folyamatában alakul ki. A szeretet, az utánzás, a tanulás együttesen elvezet az alkotó ember kiteljesedéséhez. A munkára nevelés már bölcsődés korban is fontos. A környezeti nevelés feladatai a közös rácsodálkozás, ingergazdag környezet létrehozása, a szépség keresése, tisztelet a teremtények iránt, egymásra figyelés. Az egészséges életmód kialakítását szolgálják a kóstolgató programjaik, melyek a családok részvételével zajlik. Már itt is alkalmazzák a gyermeknevelők a projektmódszert.

Az Egyesített Bölcsődék vezetője, Körmendi Viktória bemutatta az indikátorcsoportokat a bölcsődei környezeti nevelésben, és felvázolta, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy bölcsődepedagógusnak. Ezek az elkötelezettség, a változtathatóságba vetett hit, a feladatteljesítés, a szakmai önkép. Mint vezető fontosnak tartja, hogy családbarát legyen a munkahely. A bölcsődék a hagyományok hídján keresztül teszik meg zöld lépéseiket a családok felé, és különböző, ezt a szemléletet reprezentáló rendezvényeket be is mutatott.

A konferencia nemzetközi mivoltát a Magyarkanizsáról érkezett óvónők garantálták. Veszelinov Ibolya a Gyöngyszemeink Iskoláskor előtti Intézmény igazgatónője érkezett kolléganőivel, Körmöczi Valériával és Vukovity Szuzannna pszichológussal. Előadásuk címe: Séták, kirándulások, látogatások volt, a környezeti nevelés különböző mozzanatait mutatták be. Intézményük, melyhez 11 óvoda tartozik, 10 helyiségben szétszórtan, 590 óvodással működik.  A megismerési folyamatokban, a tárgyi valóságban az összefüggések felismerése, következtetések, általánosítások levonása történik. Sétáik alkalmával nemcsak megfigyeléseket végeznek, hanem a helyes viselkedést is gyakorolják, szocializálódnak. Kirándulásaik alkalmával a közeli és távoli környezettel ismerkednek, a felfedezőutakon különböző feladatokat végeznek. A látogatások lehetnek egyszeriek vagy rendszeresek, és jól meghatározott célkitűzések szerint zajlanak.

További külföldi vendégeink Romana Lebar és Tímea Tóth voltak, ők a lendvai óvodából érkeztek. A környezeti nevelést más megvilágításból, a dicséret fontosságát hangsúlyozva mutatták be. Miért fontos a dicséret? Erősíti az önbecsülést, az öntudatosságot. Sajnos mai kultúránkban kevés a dicséret. Fontos, hogy a felnőttek mintát adjanak a gyermekeknek, s ne általánosságban dicsérjenek, hanem az adott tevékenységet, cselekedetet ismerjék el. Bemutatták Derűs üzenetek elnevezésű projektjüket, melynek célja a megfontolt, pozitív üzenetekkel a pozitív énkép kialakítása. Ebbe a projektjükbe a szülőket is bevonták, akik a műhelymunka keretében a dicséretről szerezhettek tapasztalatot. Hatására megváltozott a szülők körében a dicséretek tartalma, és a gyermekek önbecsülése is fejlődött.

Az óvodás korosztály után az iskolások következtek, a nagykanizsai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Péterfy Sándor tagintézmény tanítója, Molnárné Vámos Gyöngyi mutatta be a környezeti nevelés megvalósulását a Péterfy Iskolában. Évnyitótól évzáróig kísérhettük figyelemmel az iskolában folyó munkát, melynek fontos elemei a világnapok megtartása. Az intézmény mindennapjaiba az energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés, a madárbarát kert fenntartása, a virágosítás már beépült. Emellett különböző projektnapok, tehetségnapok kerülnek megrendezésre. Az intézmény kezdeményezte az Öltözz pirosba! figyelemfelhívó programot, célja a szociális érzékenység fokozása volt. A Pénz 7, Te Szedd!, a Zöld Családi nap a Zöld táborban, az Erdei Iskola–program, mind-mind fémjelzi az elhivatott környezeti nevelést a Péterfy iskolában.

Az elhangzott előadások hű képet adtak arról, hogy a bölcsödétől az iskoláig minden korosztályban elkötelezett, lelkes, kitartó pedagógusok tevékenykednek, akik a fenntarthatóság jegyében végzik környezeti nevelő munkájukat.

További jó munkát, és sok együttműködő kollégát, szülőt kívánunk nekik.

Nagykanizsa, 2015. április 18.       

Novath Katalin
Nagykanizsa Központi Rózsa Óvoda Attila Tagóvoda
Zöld Óvoda Bázisóvoda koordinátor