„Buksi-Suli” foglakozások a Patakparti Óvoda Mazsola csoportjában

Kutyás fejlesztő programon vehettek részt a gyerekek Ajkán

Az óvodavezetéssel egyeztetve a 2015–2016-os nevelési évben is elindítottuk az Ajka Városi Óvoda Patakparti Óvoda Mazsola csoportjában a „Buksi-suli” kutyás fejlesztő programot Kissné Laczay Ágnes felvezetővel, az Alíz és Áfonya nevű terápiás kutyákkal.
A fejlesztéseken való részvételt valamennyi szülő, 25 fő, 100% kérte gyermeke számára. Ebből 24 gyermek, 96% vett részt a foglalkozásokon, 1 fő, 4% tartós betegség miatt hiányzott.

A foglalkozásokat 2015. szeptember 14-én kezdtük, és 2016. május 31-én zártuk. Heti rendszerességgel, hétfői napokon délelőtt, napirendbe ágyazva, 30 perces időtartamban szerveztük, összesen 29 alkalommal. Mivel az eredményesség érdekében mikro-csoportban dolgoztam, így a gyermekek a nevelési év során átlagosan 10 alkalommal vehettek részt a foglalkozáson. Ettől egy SNI gyermek esetében tértem el, ő 21 foglalkozáson volt jelen.

„Buksi-suli” dokumentációja tartalmazza:

• Az óvodavezető felé intézett kérelmemet
• Az óvodavezető engedélyét
• Tanúsítványt a terápiás kutya engedélyéről, és felvezetőjének igazolványát
• Megbízási szerződést
• Szülői igényfelmérést
• A szülői beleegyező nyilatkozatokat
• A „Buksi-Suli” rövid programját
• Jelenléti ívet
• Emlékeztetőket a foglalkozások menetéről
• Észrevételeket a kutyás foglalkozásokról
• Tapasztalatokat, észrevételeket az egyes gyermekekről: a tavalyi évi megfigyeléseket egészítem ki
• Bemutató foglalkozások tervezetét
• Plakátokat, felhívásokat, újságcikkeket, amelyek a felelős állattartásra nevelést segítették

Az óvodavezető kérésének megfelelően a Csoportnapló is tartalmazza a programmal kapcsolatos feljegyzéseket.  A gyermekek egyéni fejlődési naplójába rövid megjegyzés található a foglalkozáson tapasztaltakról.

A programról a szülőket szóban tájékoztattam szülői értekezleten, melyet a jegyzőkönyv is tartalmaz, valamint megtalálható írásos formában a csoport bejárata mellett.

A „Buksi-suli” tevékenységi körét folyamatosan bővítettem a következőkkel:

• Óvodai szintű gyűjtéseket szerveztem a Vahúr menhely lakóinak. Az összegyűjtött adományok (állateledel, takarók, játékok, lakat stb.) elszállítását lebonyolítottam. Más tagóvoda (Hétszínvirág óvoda) felajánlásait is elvittem a menhelyre.
• Csatlakoztam óvodánkkal a Vahúr menhely felhívására, műanyag kupakgyűjtést kezdeményeztem 2015. októbertől 2016. májusig. Az összegyűjtött kupakokat időszakonként (5 alkalommal) elszállítottam.
• Óvodai szintű Állatok világnapját szerveztem, kutyás bemutatóval egybekötve.
• Népszerűsítettem a terápiás kutyás foglalkozást, bemutatók tartásával: pl. a nyirádi Nyitnikék óvoda születésnapi rendezvényén.
•  2 hetes projekttervet valósítottam meg a „A kutya: életre szóló szeretet” címmel. Ennek keretében vakvezető kutyával és gazdájával találkoztunk, állatorvosi rendelőben jártunk, a Vahúr menhelyre látogattunk.
• Más csoportban történő helyettesítésem alkalmával, csoportösszevonásoknál IKT. eszközzel projektor alkalmazásával ismertettem meg a gyerekeket a FRAKK-programmal, felelős állattartással.
• Óvodai faliújságot alakítottam ki és működtettem az állatok tartásával kapcsolatos cikkek kihelyezésével. A gyerekekkel ezeknek a cikkeknek a tartalmát megbeszéltük.
• Interneten kapcsolatba léptem az Orpheus Állatvédő Egyesülettel, akik képeslapokat, plakátokat, egyéb nyomtatványokat küldtek a felelős állattartáshoz kapcsolódóan. Ezek felhasználásával erősítettem a felelős állattartás igényét. A nagycsoportba járó BTM-es gyermek kutyás fejlesztésében is közreműködtem, javaslatokat tettem az egyéni fejlesztéséhez, csoportmunkában dolgoztattam.

A program feladatainak megvalósulása:

- Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció fejlesztése kutyás, játékos feladatokkal: Sikerként értékelem, hogy a beszédgátlással küzdő gyermekek is megnyíltak a kutyával való kommunikáció segítségével. Érezhetően határozottabbá, bátrabbakká váltak. Megtanultak egy „kutyás nyelvet”, amely a játékuk során beépült a mindennapi szóhasználatba. Játékos formában gyakorolhatták a névutók használatát. Gazdagodott szókincsük, a foglalkozások aktuális témaköreinkhez, ünnepeinkhez igazodó játékaival. Építettem a csoportos élményeinkre, beszámoltunk a kutyának, Ági néninek. Kutyás versek, mondókák tanulásával árnyaltabbá vált a nyelvhasználatuk. Megismerkedtek a magyar kutyafajtákkal, ezek megnevezésével. A SNI. gyermek közlékenyebbé vált a kutya jelenlétében, alakult együttműködő képessége, képessé vált a szavak utánzására, önálló szavak, mondatok alkotására.

- Térbeli tájékozódás és a testséma fejlesztése mozgásos tevékenységekkel a kutya közreműködésével: Olyan játékokat terveztem, amelyekkel gyakorolhatják a térben való tájékozódást, a névutók használatát. Pl. vonatos játék: szlalomozás a kutyával a széken sorban ülő gyerekek között. Nyilak követésével iránytartás, kutyavezetéssel. Kutya bal, jobb oldalán állás. Jutalomfalat adása bal tenyérből. Jellemzően a dominancia a következetes elvárások ellenére is bizonytalan sok gyermeknél, ennek erősítése az elkövetkezendő év feladata lehet, amennyiben a foglalkozások folytatódnak. Interaktív mozgásos játékot tanultunk, mely a reakcióképességet is fejlesztette. Síkban, térben való tájékozódás gyakorlását szolgálta a térképes játékunk. A kutya mozgásának utánzása nem kis nehézséggel járt számukra. Saját testrészeik és az állat testrészeinek megnevezése minden foglalkozás elemeként szerepelt. A SNI. gyermek téri tájékozódása nagyon kezdetleges szinten áll, azonban a kutyával szívesebben tanult, segítségünkkel elvégezte a feladatokat.

- Az óvodás gyermek megismertetése a szereteten alapuló kutyával való bánásmóddal. Felelősség, tudatos állattartás megalapozása: E feladat megvalósítása nem korlátozódott a foglalkozások idejére, átszőtte az éves nevelőmunkát. Minden lehetőséget megragadtam a szemléletformálásra: pl. Állatok világnapja, kutyás projekt, mesék, újságcikkek, saját történeteim a háziállataimról. Beszélgettünk a kutyatartás helyes módjáról. Színezőket kerestem, beépítettük az alkotó tevékenységünkbe. Az állatszeretetet más élőlényekre is kiterjesztettük. Fokozott figyelmet fordítottunk a madarak gondozására, megfigyelésükre. Sikerült elérnem, hogy már otthoni kedvenceikkel is többet törődnek, gyakorolják a foglalkozáson tanult vezényszavakat, játszanak a kutyájukkal, más szemmel néznek rájuk. Beszámolnak arról, hogyan tartják szüleik, mit adnak neki enni. Állatorvosi élményeket is megosztottunk egymással. Megismerkedtek a FRAKK-programmal nyomtatott formában és IKT eszközök segítségével. A SNI. gyermek szoros érzelmi köteléket épített ki a kutyával, megtanulta határozottan, de odafigyelve irányítani. Megtapasztalta a szeretve törődés érzését. Minden foglalkozáson önkéntes alapon vett részt, és utolsóként hagyta ott a kutyát. Bánatosabb napjain vigasztalást talált nála.

Beszámolómat néhány gyermekek által megfogalmazott gondolattal zárom.

Mikor megkérdeztem év végén szerettek-e a „Buksi-suli”-ba járni, a következő válaszokat kaptam: Azért szeretek „Buksi-suli”-ba járni, mert:

• …simogathatom a kutyát.
• …odajön hozzám a kutya, ha hívom, és pacsit ad, és csikisen megnyalja a kezem, amikor jutalomfalatot adok neki.
• …mindig játszunk valamit.
• …szeretek vele játszani, főleg mikor Ági néni elvarázsol bennünket.
• …szeretem Ali, amikor lefetyeli a vizet.
• …a legjobb a madaras játék volt.
• ...a kutyával és Ági nénivel jókat szórakozhatunk, mindig valami új játékot talál ki nekünk.
  
  
  Papné Takács Ágnes
  óvodapedagógus